Farsang idején, jellemzően húshagyókedden körülbelül a II. világháborúig több gyergyói településen is játszották a dúsgazdagolásként ismert népi dramatikus játékot. A játék eredetije egy 17. századi moralitás, azaz erkölcsi tételt allegorikus alakokkal illusztráló középkori színpadi műfaj, mely valószínűleg ponyvanyomtatványokon keresztül került a népi színjátszás repertoárjába, rövidítve és átdolgozva, folklorizálódva. A dráma a bibliai gazdag és a szegény Lázár példázatát jeleníti meg, a következő szereplőkkel: házkérők, dúsgazdag, felesége, asztalinas, Lázár, Ábrahám, angyal, halál, Plútó, Durumó, skorpiós ördög, sátán (ez utóbbi kettő egyike egyes változatokban Mammon néven szerepel). A szereplők identitására sajátos öltözetük és/vagy kelléktáruk utalt: az ördögöt szarva-tehénfarka, skorpiója, ollója, ostora, az angyalt biblikus öltözete, a „sárga halált” csúcsos süvege és kaszája árulta el. Lázár, a dúsgazdag és a kardvivők kilétét a hagyományos viseletet differenciáló szegényebb-módosabb öltözet, illetve az azt kiegészítő kard jelezte.